Egy jó tanár könyvek és segédanyagok nélkül is tud érdekes, jó órát tartani – beszélgetés Borsos Éva moholi biológiatanárnővel.

– Kis gyermekkorom óta szeretem a természetet, a növényeket és az állatokat egyaránt. A gimnáziumban 16 évesen határoztam el, hogy genetikus szeretnék lenni Dolly, a klónozott bárány megszületésének hatására. A Szegedi Tudományegyetemen megszerzett kutató biológus diploma után magától értetődően az ELTE Genetika Doktori Iskolájának Klasszikus és molekuláris genetika részét választottam. Itt tartottam először órát is. Hazaköltözésem után kezdtem el biológiatanárként dolgozni a moholi Novak Radonic Általános Iskolában, később én lettem a budapesti Corvinus Egyetem zentai kihelyezett szakán a Növényszervezettan, növényrendszertan és a Mikrobiológia tantárgyak zentai előadója. Közben egy évet dolgozhattam volt iskolámban, a Zentai Gimnáziumban is – meséli Borsos Éva biológiatanárnő.

Diákjaival részt vesz a Tantárgyháló versenyen. Mit tapasztal, mennyire érdeklődnek ma a tanulók a kutatómunka iránt?

Tapasztalataim szerint a diákokat nagymértékben érdekli a kutatás. Nagyon szeretnek beszámolókat készíteni vagy akár gyakorlati dolgokat kipróbálni. Igazi kutatással nem is igen találkoznak és nem is nagyon értik mit jelent az. A tananyag tömörsége miatt nincs idő megtanítani őket, hogyan kell megtervezni, végrehajtani, dokumentálni egy kísérletet, hogyan kell hozzá háttéranyagot gyűjteni, stb. Ezekkel a dolgokkal szakcsoporton és pályázatok kapcsán ismerkednek meg a jobb tanulók.

– Hogyan készülnek egy-egy Tantárgyháló versenyre?

A pályázatot minden osztályban felolvasom és összegyűjtöm az érdeklődőket. Majd leülünk megbeszélni a témát, terveket készíteni és elmagyarázom, hogyan is kell csinálni a dolgokat. Nagyon kreatívak és rengeteg használható ötletük van. Próbálunk őket érdeklő, aktuális témákat választani és azokat látványos, de egyszerű kísérletekkel alátámasztani. Az ötlettervek megírása után közösen kielemezzük azokat és megbeszéljük az esetleges változtatásokat, pótoljuk a hiányosságokat. A gyakorlati munkát teljesen egyedül végzik a megbeszélt útmutató alapján. Az eredmények kiértékelését és rendszerezését is közösen végezzük el. Az előadás elkészülte után már csak a gyakorlás van hátra. Mindig elpróbáljuk az osztálytársak előtt is, hogy picit szokják a nyilvános szereplést, otthon pedig a szülők, testvérek képezik a közönséget.

– A Szerbiában készített PISA-felmérések eredményei azt mutatják, hogy az itteni diákok többsége nem igazán tudja alkalmazni a megszerzett tudást, nem tud rendszerben gondolkodni. Tanárnőként Ön mit tapasztal?

A felmerésnek maximálisan igazat kell adnom. A tanulók annyira készen kapnak mindent, hogy nem is hajlandóak gondolkodni, összekapcsolni dolgokat, összefüggéseket meglátni. Sokszor próbálom őket rákényszeríteni a logikus gondolkodásra az ismétléskor vagy gyakorláskor alkalmazott tesztekkel, feladatokkal. A lustább tanulók nem igazán rajonganak érte, a jobb tanulóknak viszont hatalmas siker élményt jelent egy-egy jó megoldás, kreatív válasz.

– Mi az Ön “receptje”? Hogyan lehet felkelteni és fenntartani a diákok érdeklődését?

Igazából könnyű helyzetben vagyok, a biológia egy érdekes természettudományi tantárgy és a legtöbb tanulóhoz közel áll. Az új anyag tanulásakor próbálok hozzájuk közel álló dolgokat példaként említeni és ez örömmel tölti el őket, hogy „jé ilyet én is láttam, erről én is hallottam, ez a mi kertünkben is nő”, és ezeket a dolgokat könnyebben meg is jegyzik és még júniusban is emlékeznek rá. Például 7. osztályban ki kell tapogatniuk a saját csontjaikat, ízületeiket, vagy légzésnél megfigyelni, mi is történik a mellkassal stb.

– Rendszeresen küld be anyagot a NetTantár pályázataira, tehát az óráin sok multimédiás anyagot alkalmaz. Miért tartja ezt fontosnak?Milyen gyakran, milyen formában használja a mulitmédiát az oktatás során? Mit tapasztal,mi iránt fogékonyak a leginkább a tanulói?

Napjainkban a diákok számára már magától értetődő egy power point programmal készült előadás vagy egy internetről származó kisfilm megtekintése, hiszen ők is elég gyakran használják a számítógépet. Fontosnak tartom, hogy ne csak a tankönyv ábráit, szövegét tudják használni, hanem egy problémát közelítsünk meg többféle szempontból is. A multimédiás anyagok használatánál fontos, hogy ne vigyük túlzásba, nem kell minden órán használni, mert a diákok ráunnak. Én hatékonyabbnak tartom a használt eszközök váltogatását: a tanulók nagyon tudnak örülni a vetíthető dia képeknek is vagy egy érdekes grafofóliának, esetleg egy régi típusú vetítőgéppel lejátszható kisfilmnek, vagy természetes anyagnak is.

– Milyen lehetőségeivannak még egy pedagógusnak, hogy korszerűvé, a diákok számára élvezhetővé tegye az órákat?Hogyan készül az órákra, miből merít ötleteket?

A lehetőségek száma végtelen, bármit fel lehet használni. Sokszor magam is meglepődöm, azon mennyire örülnek egy kertből származó sárgarépának, egy marék mohának, egy energiaértéket feltüntető csokoládé papírnak, stb. Zentán lakom és Moholon dolgozom, e miatt naponta kétszer 25 percet buszozom. Ez alatt szoktak jönni a legjobb ötleteim, de akár egy tévé műsor, akár egy internetes hír is szolgálhat egy új ötlet alapjául. Három éve tanítok, azóta tökéletesítem, javítom az óraterveimet a tapasztalatok és a diákok igénye alapján. Sokszor az is előfordul, hogy egy generáción belül is más-más módszert alkalmazok a két osztályban.

– A természettudományi tantárgyak oktatását tankönyvek, tanterv és segédanyagok tekintetében mennyiben tartja megfelelőnek? Van-e lehetősége a biológia ismeretanyagait laboratóriumi körülmények között, vagy akár a természetben átadni, “kézzel foghatóvá” tenni? E téren milyen keretek között kell mozognia?

Azt vallom, hogy egy jó tanár könyvek és segédanyagok nélkül is tud érdekes, jó órát tartani. Nem feltétlenül a legdrágább dolgok a legjobbak. Dolgoztam már úgy is, hogy a diákoknak csak füzete és ceruzája, nekem meg krétám és táblám volt. A tankönyveket lehet kritizálni ilyen vagy olyan szempontok alapján, de mivel magam is írtam már egyetemi jegyzetet, tudom, hogy egy tankönyv soha nem tökéletes, még huszadszori olvasás, javítás után is lehet benne találni olyan dolgot, amit lehetne korrigálni, másképp megfogalmazni stb. Én elégedett vagyok a Nemzeti Tankönyv Kiadó által kiadott, használatban lévő biológia könyvekkel, a gyakorló füzeteket is nagyon szeretem használni, gondolkodásra készteti a gyerekeket. Iskolánkban biológiai laboratórium nincsen, egyszerűbb kísérletek elvégzésére azonban van lehetőség a biológia teremben is. Iskolánk egy kis faluban van a Tisza mellett, így a természetben is meg tudjuk figyelni a dolgokat, akár az iskola előtti növényzet megfigyelésével vagy egy nagyobb séta keretein belül.

– Az iskolai órákon kívül még milyen tevékenységbe kapcsolja be diákjait?

A szakcsoporton kívül a 7. és 8. osztályos tanulóknak lehetőségük van részt venni a Vöröskereszt által szervezett elsősegély tanfolyamon. Azon kívül a versenyre vagy pályázatokra készülő tanulókkal külön foglalkozom. Biológusként próbálom őket rávenni az egészséges életmódra, a helyes táplálkozásra és a rendszeres mozgásra, ezért az ilyen jellegű rendezvényeket is próbálom népszerűsíteni.

– Tanárként, illetve pedagógusként milyen alapelveket vall? Milyen módszerek állnak Önhöz a legközelebb?Milyen ajánlást, tanácsot fogalmazna meg ilyen tekintetben kollégái felé?

Alapelvként azt vallom, hogy próbáljunk meg mindent a tőlünk telhető legjobban csinálni. Merjünk nagyot álmodni és kitartani az elképzeléseink, álmaink mellett, mert csak így tudunk előre haladni. Szerintem olyan, hogy nehéz meg rossz körülmény nem létezik, kreatívnak kell lenni és meg kell oldani a problémákat. Egy idő után már a tapasztaltunk is segít jobb és jobb órákat tartani. A legfontosabb dolog, hogy a gyerekek megszeressék a tantárgyunkat és elsajátítsák a hatékony tanulási módszereket.

– A folyó tanévre milyen tervei vannak még, illetve mit emelne ki a tanév elmúlt hónapjaiból?

A Tantárgyháló versenyben szeretnénk bekerülni a második körbe, mert idén is nagyon érdekes témát választottunk és én magam is kíváncsian várom kísérleteink eredményeit. Önző módon most kicsit a saját dolgaimmal vagyok elfoglalva, mert a május 3-i államvizsgámra készülök.